Az egri Gárdonyi Géza Színház két napos írói workshopot hirdetett, ma erről hoztam egy élménybeszámolót. Egy hétvégéről volt szó, reggeltől délutánig tartottak (persze szünetekkel) az etapok. És hát mit is mondhatnék, mindenképpen ott akartam lenni résztvevőként, érdekeltek az előadások.

Nagyon hasznosnak éreztem ezt a két napot. Több résztvevővel is tudtam beszélgetni az írásról, új embereket ismerhettem meg. Az előadók változatos programokat hoztak, a szervezők kedvesek, rugalmasak és lelkiismeretesek voltak. Az előadások a dalszöveg megzenésítésen át Rilke metafizikáján át a forgatókönyvírásig minden aspektusába bevezettek minket az írásnak, így mindenki megtalálhatta, ami hozzá a legközelebb állt. Na, de nézzük részletesebben, hogy kik is voltak az előadók.


A kellékesek úgy rendezték be a termet, mint egy irodalmi kávéház, rendesen írógépekkel, sakktáblákkal, zongorával, amitől úgy éreztem magam, mintha a Kardex novella Pilvax kávéházába kerültem volna (ha olvastad a novellát, érted az utalást).

Nagy Koppány Zsolt (Magyarország Babérkoszorúja és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő) volt az első előadó, aki 50 szavas novellát íratott velünk, ez volt a workshop kezdő feladata. Nagyon élveztem, de meg kellett küzdeni azért, hogy ne lépjem túl a szószámot.

Végh Attila (József Attila-díjas költő, próza- és esszéíró, természetfotós és -filmes) előadása irodalomfilozófiai oldalról közelítette meg az írást, Rilke két versének összehasonlító elemzésén keresztül. Olyan fontos témák kerültek előtérbe, mint a moráletika antik görög kultúrán és Ábrahám és Izsák történetén keresztül, ami engem a legjobban megmozgatott.

Szentgyörgyi Bálint (rendező és forgatókönyvíró, a Besúgó című sorozat kreátora) előadása volt a kedvencem, aki közvetlenségével és tudásával számos dramaturgiai mesterfogást adott át nekünk. Az elevator pitch, a trilógia felépítése, hasznos írástechnikai olvasmányok és egy jó beszélgetés volt terítéken, és megismerhettük Bálint karrierútját is. Nagyon motiváló volt!



Kovács Adrián (zeneszerző, karmester, a Vígszínház zenei vezetője) nem csak mesélt, de zongorázott és énekelt is. Bebizonyította, hogy tényleg mindenféle versből, sőt akár novellából is lehet jó megzenésített verziót összerakni. Hangulatos zárása volt a napnak!

A második nap Berettyán Nándor (színművész, rendező, író) előadásával indítottunk, aki főleg a dráma műneme felől közelítette meg az írást, de érintette a próza és a líra műnemét is. A legérdekesebb számomra a gyerekkori mimézis és az írói fejlődés összehasonlítása volt.

Kozma András (a Nemzeti Színház dramaturgja) előadása során ismét írtunk és többet beszélgettünk, ezúttal az asszociáció, az álmok kapcsán születtek rövidebb szövegek. Az előadás segített felfejteni a kreativitásunkat, és kendőzetlenül elénk tárta a felbukkanó ihletmorzsákat, gondolatokat, mindezt egy-egy szó, mondat és dal alapján.

A workshopot Ugron Zsolna (József Attila-díjas író) előadása zárta, akinél szintén volt írós feladat, Piroska szobáját kellett bemutatnunk, ami nem is olyan egyszerű, mint elsőre tűnik. Zsolna beszélt a magyar regényírók helyzetéről, a könyvkiadásról és arról, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni regényíráskor.



Nekem nagyon jó élmény volt a workshop, és remélem, fogok még tudni részt venni ilyen alkalmakon.